- Ezek a szobrok a
kommunizmusban, a II. világháború és 1990 között Budapest főbb terein álltak. Annak
idején így ünnepelték egy újfajta társadalom megszületését.
- Néhányat megsemmisítettek.
Például nézd meg ezeket a csizmákat. Ezek Sztálin szobrához tartoztak valamikor,
de az emberek darabokra zúzták a nagy részét. A többi szobrot épen hagyták, mert
szépek voltak, vagy mert nem tartották annyira ellenszenvesnek, mint Sztálint.
Vagy csak egyszerűen meg akarták őrizni a múlt emlékeit.
- Ezt a szobrot az I.
világháború után megalakult Tanácsköztársaság emlékére készítették.
- A gömb a munkásmozgalom
kommunista eszméit jelképezi. A kezek védelmezőn és büszkén mutatják azokat a
világnak.
- Milyen nagy képzeletük volt
ezeknek a művészeknek!
- Igen, a diktatúrákról nem is
beszélve.
- Mit árulnak ebben a boltban?
- Zenét, egyenruhákat és más a kommunizmust
jelképező tárgyakat. Képzeld, egy olyan oktatófilmet is árulnak, amely a besúgóknak
tanította meg, hogy kell kémkedniük más emberek után.
- Már nincsenek besúgó iskolák,
ugye?
- Nem, manapság ezt a marketing
szakokon tanítják.
- És ezek a szobrok örökre itt
maradnak?
- Előfordulhat. Vagy legalábbis
addig, amíg egy félkegyelmű meg nem semmisíti őket, vagy ki nem tárja a park
kapuit, hogy a szobrok visszatérhessenek Budapest tereire.
- Apa, nem bújócskázunk?
- Dehogynem. Ki lesz a hunyó?
No hay comentarios:
Publicar un comentario