Szarajevó a 20. század elején és végén (Balkáni utazásom I. rész)

Szarajevó egyik utcájában egy visszafogott emléktábla emlékeztet minket arra, hogy 1914. június 28-án ezen a helyen bizonyos Gavrilo Princip megfosztotta életétől Ferenc Ferdinánd főherceget, ami aztán beindította a katonai szövetséges viszonyok pokoli gépezetét, és életre keltett különböző szélsőséges nacionalista irányzatokat és megoldatlan konfliktusokat, melyek hetekkel később az I. világháború kirobbanásához vezettek. Így kezdődött az úgynevezett "rövid 20. század", mely Eric Hobsbawn történész szerint a Szovjetunió 1991-es felbomlásával zárult le.

A Hidegháború utáni időszakot a Boszniai háború "nyitotta meg", melynek legvéresebb színhelye Szarajevó volt 1992 és 1996 között. A pusztítás nyomait a város épületei és az "európai Jeruzsálem lakói a mai napig őrzik. A belvárosban található mecsetek, ortodox templomok, római katolikus templomok és zsinagógák ékes bizonyítékai egy olyan egyedülálló helynek, ahol a nagy vallások saját hitük leghumanistább értelmezéseit találták meg és képesek voltak békében együtt élni.

Az Oszmán Birodalom Szarajevóban adott menedéket az Ibériai-félszigetről kiűzött szefárd zsidóknak a 16. században. Természetesen a terrorizmus saját ideológiai ellenpárjával, a toleranciával szemben a legkegyetlenebb, így történt, hogy a Holocaust legelső áldozatai között voltak a szarajevói zsidók. Az itteni zsidóság 85%-a esett áldozatul a terrornak.

Szarajevó fájdalmas emlékei, vendégszeretete és reménysége egy olyan tükör, mely megmutatja a nyugati társadalom ellentmondásait és a párbeszéd szükségességét annak érdekében, hogy felül tudjunk emelkedni a múlt eseményein. A Daytoni békeszerződésben (1995) elért törékeny egyensúly illetve Ferenc József császár unokaöccsének személyisége is jól bizonyítja ezt a tényt. A főherceg ugyanis kritikusan szemlélte az arisztokrácia vaskalaposságát és szükségesnek vélte a Birodalom reformját. Inkább toleranciája, mintsem szigora vonta magára a szélsőségesek haragját.

A merénylet színhelyétől néhány méterre található múzeumban megtekinthetjük a gyilkos fegyvereket és a főhercegről és feleségéről kiállított két igen szerény képet. Két bábszínházi fabábut látunk, akik a történelem sodrával – mely többször megtépázta Szarajevót – dacoló ember törékenységét szimbolizálják.