A Parlament: látogatás Magyarország szívébe

 

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. (részlet Magyarország Alaptörvényéből)

 

Az ünnepélyes megnyitójának évében, 1902-ben, a Magyar Parlament volt a legnagyobb a világon. A matematika kedvelőit érdekelheti, hogy az épület 268 méter hosszú, 118 méter széles, 27 kapuja van, 20 kilométernyi lépcsője és 691 terme. A kupola 96 méter magas, ami nem véletlen: tisztelgés a 896-os Magyar Honfoglalás előtt. Találhatunk azonban komolyabb indokot is a látogatásra.

 

Kiváló elhelyezkedését a pesti rakparton úgy tervezték meg, hogy a budai oldalon éppen szemben lévő Királyi Palotának építészeti és szimbolikus ellensúlyává váljon; ezzel is kiemelve a nemzeti demokrácia felé vezető utat az 1848-as forradalomban megfogalmazott eszmékkel összhangban.

 

A részben eklektikus, de alapvetően gótikus stílusjegyek egyfajta időtlenséget kölcsönöznek a Westminsteri Apátságra emlékeztető épületnek. A Svédországból átszállított nyolc oszlopon kívül minden, az építkezéshez felhasznált alapanyag Magyarországról származik. Nehéz elhinni, hogy ez az épület nem egy múzeum, hanem törvényhozók, valamint a Miniszterelnök és a Köztársasági Elnök munkahelye.

 

Az Országház 96 lépcsőfokát megtéve, úgy éreztem, most lépek be Magyarország szívébe. Lotz Károly freskóit látva elmerülhetünk a magyar történelemben. A kupolacsarnokban láthatjuk Árpád, Szent István, Mária Terézia, II. Lipót és még 12 magyar uralkodó szobrát, mely rövid betekintést nyújt az elmúlt századokba. Néhány méterre ipar, kereskedelem és mezőgazdaság alakjait megformázó szobrokat találunk, mely ékes bizonyítéka annak, hogy nemcsak a politikusok és a szentek hagytak nyomot a magyar történelemben. Az ülésteremben történelmi címerek emlékeztetik a törvényhozókat a háborúk kockázataira és a Trianoni békeszerződés következményeire (a döntés értelmében Magyarország területének több mint kétharmad részét vesztette el).

                         

 

Ennek ellenére, az ország múltját jelenével és jövőjével összekötő Parlament legkáprázatosabb élménye megpillantani a számos rejtéllyel körülszőtt Szent Koronát a kupolacsarnokban. Felmerülnek kérdések a Korona elkészülésének pontos időpontjával és a rajta található ferde kereszt elhajlásával kapcsolatban is. Egy azonban biztos: a monarchia idején magyar királlyá csak az válhatott, akit a Szent Koronával koronáztak meg. Magyarország ma hatályos Alaptörvénye is kihangsúlyozza a Korona magyar államiságot megtestesítő kiemelkedő szerepét.

 

A Korona elegáns ragyogása megvilágítja Magyarország történelmének minden fejezetét. Megpillantva a Koronát, minden logikát felülíró nyugalmat és elégedettséget érzek, mert biztos vagyok abban, hogy amíg a Szent Koronát ezen a megbecsült helyen őrzik, Magyarország nem szűnik meg létezni.