Magyar cirkusz, most és mindörökké

1969-ben apám elvitt a magyar Fővárosi Nagycirkusz előadására a buenos aires-i "Luna Park”-ba. Akkor hallottam életemben először Magyarországról, és hat éves gyerekként az "első találkozásunk” tökéletes volt. Természetesen a későbbiekben még számtalan cirkuszi előadást láttam, de számomra az igazi cirkusz mindig Magyarországhoz kötődött, és mindig eszembe juttatja a cirkuszi akrobaták lenyűgöző mozdulatait és Eötvös Gábor zenebohóc zseniális előadását.

Január 20-án lett volna édesapám születésnapja. Éppen ezen a napon mentünk el Fabrizioval megnézni az Állatkerti út 12. szám alatt található Fővárosi Nagycirkusz (www.fnc.hu) előadását. Az épület tervezése ideális: a jelenlegi téli időszakhoz pont megfelelő a fűtés, és a színpadot minden ülőhelyről kitűnően lehet látni.

A rendező Richter József, és ahogy az általában a hagyományos cirkuszok esetében történik, számos családtagja is részt vesz az előadáson. Simet László kötéltáncos precizitásától és bátorságától egy pillanatra még a lélegzetünk is elállt, de a „sokat látott” nézőket is levette a lábáról. Eötvös Lóránd zsonglőr bemutatója is szédületes volt, aki történetesen annak a legendás zenebohócnak a rokona, aki 44 évvel ezelőtt úgy megnevetett.

 

A fiamnak, aki az állatok szereplése nélküli „Új cirkuszhoz” szokott, felejthetetlen élmény volt látni elefántokat, lovakat, tevéket, sőt még egy bikát is (vagy valami nagyon hasonlót). Az "Új cirkusz” nem egy rossz kezdeményezés, mert illeszkedik a változó világhoz és vele együtt születik újra.

 

A "Klasszikus cirkusznak” azonban megvan az ártatlanságából és emberi dimenzióból fakadó bája. Ez annak is köszönhető, hogy nem akar több lenni, mint csodálatosan kivitelezett művészi mozdulatok és kivételes képességek találkozása a porondon. Természetesen ez a varázs a spontaneitásával együtt a technológiai és generációs változások ellenére még mindig hatalmas közönséget vonz. Úgy gondolom, a cirkusz hosszú és elbűvölő történetének kiemelkedő és máig íródó fejezete a Fővárosi Nagycirkusz.

Az előadás után elégedetten kocsiba szálltunk, és Fabrizio megígérte nekem, hogy ő is elviszi a gyermekeit a magyar cirkusz előadására (Budapesten, Buenos Aires-ben vagy bárhol a világon).

Határozottan úgy érzem, hogy nagyapja születésnapját méltó módon ünnepeltük meg.